Augusztus 20. – A nap, amikor Budapest az égre festi a nemzet színeit
Ha egyszer az űrből néznék le ránk augusztus 20-án este, biztosan azt hinnék, Magyarország épp egy fényorgia kellős közepén áll. És… igazuk is lenne.
Minden évben, amikor beköszönt Szent István ünnepe, Budapest egy hatalmas színpaddá válik – a Duna a díszlet, a rakpartok a nézőtér, a tűzijáték pedig a grandiózus finálé, amitől a turisták álla is leesik. És valljuk be, mi magyarok is újra meg újra megdöbbenünk, milyen látványosra sikerül ez a show.
De miért pont augusztus 20?
És mi köze Szent Istvánnak a rakpartról bámult rakétákhoz? Nos, a dolog nem ma kezdődött. Szent Istvánt, az első magyar királyt, 1083. augusztus 20-án avatták szentté, és azóta ez a nap lett a magyar államiság hivatalos ünnepe.
Eleinte persze nem színes fénycsóvákkal emlékeztek rá, a tűzijáték csak később, a 20. században került a képbe. Azóta viszont nincs megállás: rakéta, petárda, színkavalkád, zene, műsor, drónshow, minden, ami kell egy modern látványszínházhoz.
Hol a legjobb nézni?
Budapest ezen az estén olyan, mint egy természetes stadion. Aki időben érkezik, lecsaphat egy jó helyre a Lánchídon, a Gellért-hegyen vagy a Parlament előtti rakparton, de már rég nem elég csak kiállni egy sarokra.
Sokan már délután elfoglalják a legjobb pozíciókat plédjeikkel, szendvicsekkel és telefonállvánnyal felszerelkezve. Mert hát, ha nincs róla Insta-sztori, megtörtént egyáltalán?
És ha igazán profik vagyunk, akkor valami magasabb helyről – mondjuk egy belvárosi tetőteraszos bárból – figyeljük, ahogy az ég egyszerre robban fel zöldben, pirosban, aranyban.
Miért imádjuk annyira?
Mert ez a nap egy kicsit olyan, mint egy nyári karácsony: mindenki ünnepel, még akkor is, ha fogalma sincs, pontosan mit.
Egy kicsit nosztalgiázunk, egy kicsit büszkék vagyunk, egy kicsit megéljük, hogy igen, magyarok vagyunk – és közben vidáman bámuljuk, ahogy az égbolt virágba borul.
És ha egy percre elfelejted a dugót, a parkolóhely-vadászatot és azt, hogy három gyereket kell kézben vinni a rakpartról hazafelé… akkor talán megérzed azt is, amiért ez az ünnep tényleg fontos: hogy van valami, amit mindannyian közösen ünneplünk.
És végül: csak egy tanács
Ne próbáld meg hazafelé elérni a metrót a tűzijáték után. Esélytelen. Sétálj, nevess, nézd meg a drónshow utórezgéseit, vagy egyél egy lángost – hiszen mégiscsak ünnep van.
